Első advent az iskolánkban

Advent ünnepe a várakozásról szól. Sokan ilyenkor megkezdik a lelkük felkészítését karácsony ünnepére. Advent igazi jelentősége, több a karácsony várásánál. Az advent lényege, hogy Jézus Krisztus feltámadása után megígérte, hogy visszajön a választottaiért. Advent egy felkiáltó jel az emberiség számára, hogy felkészülten várja vissza az Úr Jézust. Az ünnepnek ezt a fontos tartalmát próbálta vissza adni az iskolánk fái (felnőttek általános iskolája) osztályában lévő tanulói versekkel, felolvasással és énekekkel. Adynak „Az Úr érkezése” című versének tartalma, elgondolkodtathatta diákjainkat, az Istennel való találkozás fontosságáról. Berki Mária, szociális ápoló és gondozó osztályának tanulója meghatotta a fiatalokat az énekével. Úgy hiszem, sikerült advent lényegét közvetíteni a hallgatóságnak.

MEK továbbképzés

December 2-3-án MEK csapatunknak hatalmas kiváltságban lehetett része, mert a hatvani Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakközépiskola Szakiskola és Felnőttek Általános Iskolájában beszélhettünk a tanárok előtt a CHE nemzetközileg használt alapelveiről. A különböző leckerészeket Ron Seck, Csuhai Eszter, Csuhai József és Daróczi László tartották. Ebben a két napban a teljes életet megcélzó oktatásról volt szó. 24 tagból álló tanári kar beszélgetés közben „Ez egy nagyon jó lehetőség volt számunkra.” – ezekkel a szavakkal fogalmazott Ron, a magyarországi CHE (MEK) koordinátora. „A legtöbb fiatal, akik ebben az Iskolában tanulnak, olyan képességre tesznek szert, amik hasznosak lehetnek a közösségeikben, ahova hazamennek. Azért imádkozunk, hogy a kétoldalú segítségnyújtás hosszú távú fejlődést hozzon a Hatvan környéki településeken.” Az Iskolában a tanárok, a mi munkánk pedig a településeken segíti a szegénységben élők reménytelenségből való kilábalását. A tanári kar kezébe került egy olyan nemzetközileg kifejlesztett tudástár, amiből használhatnak a saját tananyaguk keretében bármilyen számukra fontos leckét. Új megközelítést nyert a szegénység definíciója: megtört kapcsolatok elsősorban Istennel, aztán magammal, másokkal és a környezetemmel. Tehát a szegénység megszüntetésének kulcsa, hogy ezeket a kapcsolatokat segítsük helyreállni, Istennel Jézus Krisztuson keresztül (János evangéliuma 14:6). Hatékony segítségnyújtás Ez alatt a két nap alatt magukat a tanárokat is bátorítottuk, hogy vizsgálják meg Istenhez való viszonyukat, életük különböző területeit, hogy hitelesen és őszintén tudják átadni majd a tanítványaiknak mindazt, amit tanultak a fizikai, a lelki és érzelmi helyreállásról. Imádkozzunk, hogy… - az iskola tanárai integrálják az élet több területét a tanításukba, - a tanárok hite élő és hiteles legyen az Örömhír megértése után, - legyen lehetőségünk a diákok között is tanítani személyes tulajdonságokat megcélzó, reménységről szóló és más vállalkozással kapcsolatos ismereteket, - legyen további együttműködés és jövőbeli fejlesztési lehetőség a hatvani iskolával.

Bemerítés

Advent 3. hétvégéje mozgalmasra sikeredett. Hála legyen érte Istennek! Szombat este Kovács Géza bácsi tartott tanítást a böjtről egy hitmélyítő istentisztelet keretében. Vasárnap délelőtt folytatódott a tanítása, de ekkor már arról szólt, hogy hogyan segíthetjük a megtérés felé gyülekezetünkben lévő és az azon kívüli fiatalokat. Az elhangzott igehirdetések sok mindenre rávilágítottak: mit kell esetleg másképp tennünk, vagy éppen megerősítést nyertünk afelől, hogy jó úton haladunk a Szentlélek vezetésében. Az ünneplésre leginkább a délutáni esemény adott okot: ugyanis öt fiatal miatt újra megmozdult a víz a bemerítőmedencében. Négyen gyülekezetünkből (Víg Erika, Bárdos Benjámin, Kondacs Dániel, Dormány Kristóf), egy fiatal (Saját János) pedig a salgótarjáni gyülekezetből kérte a bemerítését. Az ünnepi istentiszteletet Hetényi Bence a volt lelkipásztorunk vezette, az igét Kovács Géza bácsi tolmácsolta felénk ekkor is, a bemerítést pedig Lados István gyülekezetünk lelkipásztora végezte el. Gyülekezetünk fiataljai szolgáltak közöttünk énekkel-zenével és egy jelenettel is készültek. Mivel a megtelt imaházban nagyon sok vendég volt, akik most láttak először bemerítést, vagy talán először jártak baptista imaházban, így Hetényi Bence kitért a bemerítés, illetve az egész bemerítési liturgia egyes mozzanatainak értelmére, fontosságára. Örömmel töltenek el azok az alkalmak, amikor nem csak gyülekezeti tagok vannak az istentiszteleten. Hála Istennek, nem ritkák az ilyenek, sőt..! Isten kegyelme gazdagon kiáradt ránk, mert a négy bemerítkezővel immár 40 fős lett a gyülekezetünk. Zárszóként: miért is merítkezünk be? Mert az Úr Jézus példáját akarjuk követni, engedelmeskedni az Ő akaratának. Jézus a következőket mondta Bemerítő Jánosnak, mielőtt az bemerítkezett: Engedj most, mert az illink hozzánk, hogy így töltsünk be minden igazságot! Máté 3:15 http://www.matraszolos.baptist.hu/hu/hireink/bemerites http://www.matraszolos.baptist.hu/hu/keptar/bemerites

Eric and Rosemary Barrett visited our school.

Ont he 24th of October, 2013 we had foreign guests in our institution. Eric Barrett, a professor of famous Amercan, British, Australian universities, gave us a lecture. He talked to our students about why he had said no to the question of NASA concerning whether to be an astrounaut and to be launched to space. In his speech all of our learners, even from the other part of school attended with great enthusiasm. He also told us his beleifs in Jesus Christ and all the consequences he created in his life. After the lecture the staff had the opportunity to have an interactive chat with our dear guests. Eric also told us about all the challenge in UK in education, mainly with immigrants’ children. We discovered many similarities with our colleagues in Great Britain including difficulties during our teaching practice. He advised for us to set less rules for students, but to hold steady on to these few. He also emhasized the importance to believe in Jesus Christ and power of praying God. During the session we had the chance to ask frankly those questions we usually do and share all our thoughts. In my opinion it was great to have a wider view on education in western countries, to see all of its characteristics and think globally about things that have an importance in teaching. I believe we should have more facilities to be able to talk and learn from one an other.

Eric és Rosemary Barrett látogatott el az iskolánkba

2013. október 24-én külföldi vendégeink voltak intézményünkben. Eric Barett több neves amerikai, angol és ausztráliai egyetemek volt professzora, előadást tartott közöttünk. A diákjaink előtt arról beszélt, hogy miért mondott nemet a Nasa felkérésének, (hogy kiképezzék asztronautának és kilőjék a világűrbe). A beszámolójára a gyakorlati helyen lévő diákok is eljöttek. Beszédében kitért Jézus Krisztusban vetett hitéről és elmondta, hogy milyen gyakorlati következményei lettek a hitmeggyőződésének az életére nézve. Az előadás után a tanári karnak volt lehetősége a vendégekkel interaktív beszélgetésben együtt lenni. Eric Berrett elmondta nekünk, hogy milyen kihívásokkal küzdenek Nagy Britanniában a tanárok a bevándorlók gyerekeivel. Sok hasonlóságot fedeztünk fel a külföldi kollégák problémái és a munkánk során megtapasztalt nehézségeink között. Elhangzott, hogy ne legyen sok szabály, amit a diákoknak be kell tartaniuk, de ezekhez következetesen ragaszkodjunk. Vendégeink hangsúlyozták Jézus Krisztusban való hit fontosságát és az Istenhez való imádkozás erejét. A fórumbeszélgetésen volt lehetőség őszintén kérdezni és a gondolatainkat megosztani. Jó volt egy kicsikét kitekinteni a nyugati országok oktatási sajátosságai felé és együtt gondolkodni a lényeges dolgokról, hogy még hatékonyabb legyen az iskolánkban folyó munkánk. Úgy hiszem, fontos, hogy néha legyenek ilyen beszélgetéseink vendégekkel, hogy tanulhassunk egymás tapasztalataiból.

Hospitáló diákok látogattak el intézményeinkbe

A Baptista Teológiának Szociális szakirányú diákjai 2013. október 25-én a délutáni órákban, látogattak el a Baptista Szeretetszolgálat Hegymenet Klub Szenvedélybetegek és Fogyatékos Személyek Nappali Intézményébe és az iskolánkba. Megérkezésükkor Somogyi Mária a Klub vezetője mutatta be az intézményét. Beszélt a Hegymenet Klub feladatairól, programjairól, terveikről és anonim módón azokról az emberekről, akikkel kapcsolatban vannak. Megnézték a vendégeink azt a helyet, amelyben jelenleg folyik ellátás és lehetőséget nyújtottak a Klub dolgozói, hogy a megnyitó előtt körbejárhassák az új még nem használt épületet. Ezek után átjöttek a tanulók, hogy megnézzék a Grassalkovich Csaba vezér utcai iskoláját. Maldrik Gábor, intézményünk igazgatója mutatta be az iskolánkat és itt is volt lehetőségük a teológiai hallgatóknak bejárni az épületet. A hospitáló diákok tanára Szerafin József, nagy lelkesen mondta, hogy milyen nagydolog az, hogy együtt, egymásra épülve végzi, ez a két intézmény a munkáját. Hazánkban sajnos az a jellemző, hogy külön – külön egymástól függetlenül dolgoznak a szociális és oktatási intézmények. Itt pedig nagyobb hatékonysággal tudunk a társadalom peremére szorult diákok és szüleik felé szolgálni.

Bibliaosztás a Grassalkovich iskolában

Iskolánkban előzetes megbeszélés alapján október 10-én meglátogattak minket a Nemzetközi Gedeon Társaság (hatvani csoportjának) munkatársai. Iskolánk mindkét épületében, több mint száz Újszövetséget osztottak ki a diákok és tanárok között. Mielőtt kézbe adták volna a kis bibliákat, minden osztályban egy-egy vendég bizonyságot tett Jézus Krisztusban való hitéről és a Bibliaolvasás fontosságáról. Tanulóink fegyelmezetten és érdeklődve hallgatták végig a „gedeonitákat” és nagy örömmel fogadták az ajándék kiskönyvet. Vendégeink számára nagy élményt jelentett, hogy találkoztak diákjainkkal és jelezték felém, hogy jövőre is szívesen osztanak Bibliákat az iskolánkban, ha ezt igényeljük. Számomra nagy segítséget jelent, hogy a Biblia ismereti órákon kézbe tudják venni a Szent Írást a gyerekek.

2013 Pásztó Mártíristentisztelet

Pásztó A volt zsinagóga épületének falán lévő emléktáblánál, a városi emlékműnél, valamint a zsidótemetőben Sisák Imre polgármestert, Totha Péter Joel tábori rabbit, Biczó Tamás kántort, a társegyházak képviselőit és az emlékezőket Neumann Péter, a közösség vezetője köszöntötte. A rabbi beszédében hangoztatta, a hatmillió áldozat vére égbe kiált, de a hangjuk nem hallatszik. A ma élők és a mindenkori nemzedékek felelőssége, hogy a történelem legnagyobb tömeggyilkossága ne menjen feledésbe, és minden időben hallható legyen az áldozatok hangja. Az emlékezés lelki igény, tiltakozás a felejtés és a felejtetés ellen. Pásztóról május 16-án hurcolták el a 120 családot számláló, csaknem hétszáz lélekből álló virágzó zsidó közösséget, akik közül harmincan jöttek vissza. „Meg fogtok dögleni!” – harsogta Csohány Kálmán asztalos, nyilasvezér, aki fiával a városkát járva kiabálta a zsidóknak: „Soha többé ne lássalak benneteket!” A felszított gyűlölet csaknem elérte célját. Erre emlékezni sajnos ismét időszerű napjainkban. Kovács Bertalan nyugalmazott kórházigazgató személyes hangú visszaemlékezésében idézte föl palotási gyermekkorát és a község egyetlen zsidó családját, melynek tagjai közül csak az édesapa jött vissza. Lados István baptista lelkipásztor arról szólott, hogy valamennyiünk kötelessége fellépni a gyűlöletkeltés, a kirekesztés, a hazugság és a butaság ellen. Nagy Péter a Hit Gyülekezete képviseletében többek között hangoztatta, a gonoszság elhatalmasodásához nem kell több, mint hogy a többség hallgasson. Nem szabad hallgatni, hiszen a holokauszt sem a deportálással kezdődött, hanem a szavakkal. A beszédek után Neumann Péter bejelentette, hogy Gajdics Mihály, a római katolikus egyház gondnoka, aki jelezte, hogy mint minden évben, idén is részt vesz a holokauszt áldozataira való megemlékezésen, sajnos pár napja távozott az élők sorából. Nyugodjék békében. A gyászimákat Biczó Tamás kántor recitálta. A közösség együtt mondta el a kádist. Végül a jelenlévők elhelyezték a kegyelet köveit és koszorúit az emlékműnél, köztük a polgármester, a Baptista Egyház és a Hit Gyülekezete képviselői, valamint Tóth Klára, a salgótarjáni hitközség elnöke és mások. (http://www.mazsihisz.hu/index.php?page=dm_list&dmcid=2%20%29)(bte)

2012 Június Pásztón, mártír istentisztelet

Pásztón a volt zsinagóga épületének falán lévő emléktáblánál, a városi emlékműnél és a zsidó temetőben, a mártíremlékműnél hajtottak fejet a holokauszt áldozatai előtt. Itt Neumann Péter köszöntötte a megjelenteket, köztük Sisák Imre polgármestert, Radnóti Zoltán rabbit, Jakal Zoltán kántort, a társegyházak képviselőit. „Ebben az esztendőben olyan vendéget hívok lélekben hozzánk, aki minden vallásban az egyik legmeghatározóbb szereplő, ő Mózes – kezdte beszédét Radnóti Zoltán rabbi. – Amikor elvezette népét a Szentföld határáig és átadta a hatalmat utódának, Józsuénak, egy dolgot kért tőle: Légy bátor és erős.” A továbbiakban arról szólt, hogy napjainkban, amikor ismételten szaporodnak az antiszemita támadások és visszalopóznak az ordas eszmék, különösen időszerűek Mózes szavai. Fel kell lépni a társadalmat megosztó kirekesztés ellen a közösség erejével, a zsidó örökség tudatos vállalásával, minden jó szándékú emberrel való összefogással. Van mire büszkének lenni Pásztón is, hiszen – hogy csak egyetlen példa álljon itt – az egykor 120 zsidó családot számláló közösségből került ki Rubin Tibor, aki 13 évesen túlélte a koncentrációs tábort, Amerikában kezdett új életet, és 2005-ben megkapta az Egyesült Államok legmagasabb katonai kitüntetését, a Kongresszus által adományozott Becsület Érdemérmet. Végezetül Radnóti Zoltán hangoztatta, hogy „a magyar történelemnek van egy Mohácsnál nagyobb temetője, amit úgy hívnak, hogy Auschwitz. Itt sokkal több magyar embert gyilkoltak meg, mint a csatatéren. Ha valaki elzarándokol Auschwitzba, oda, ahova ezeket az embereket deportálták innen a városból, vagy esetleg képeket, filmeket látott arról a lágerről, az pontosan megérti az emberi sors lényegét”. Ezután Lados István, a baptista lelkipásztor szólt az emlékezőkhöz. Szégyennek nevezte a holokausztot, s azt is, hogy demagóg közhelyekkel most is be lehet csapni az embereket. A gyűlöletkeltés ellen a keresztény egyházaknak is fel kell lépniük. „Minket nemcsak a zsidó hagyomány köt össze, hanem az Örökkévalóban való hit is” – mondotta a lelkipásztor. A beszédeket követően elhelyezték a kegyelet köveit és koszorúit az emlékműnél(...) A mártír istentisztelet kádissal ért véget. (bte)(1. Új Élet 67. Évfolyam 14. szám 2012 Augusztus: http://www.mazsihisz.hu/index.php?page=dm_list&dmcid=2 )

„Jézus Kitámadt a sírból!”

Beni fiam nagy vehemensen azt mondta Anikónak, hogy „Ahogyan az Ige is mondja: Jézus kitámadt a sírból, és az ereje a sírban maradt, ezért van az, hogy ha meghalunk, találkozunk az Ő erejével és felmegyünk a Meny országba. ” Anikó óvatosan azt mondta neki, hogy „valamit félre érthettél”. Beni válaszként, mint utolsó érv így érvelt: „Nem tudom rosszul, mert apa is megmondta a gyülekezetbe”.

newsletter of the Lados family

Please tell me some words about yourself and your family. My name is István Ladi, I serve as a pastor at the Baptist Congregation in Mátraszőlős, and also work as a pastor at Grassalkovich Antal Vocational Secondary School ( which is a school in Hatvan, supported by Baptist Congregation ).I am married since 2007, my wife is Anikó, we have two beautiful children, Benjamin is 3, Anna is 2 years old. We live in Petőfibánya, in a flat. How did you get to this workplace and how did you start your serve at school? This school was the first school, that required being supported by the Baptist Congregation, and at the same time there was a demand for a Baptist pastor who could take part in the life of the school (in the teaching and in the education of their students). Because of this school being a recipient school ,there several students with disadvantageous background and students from Gypsy ethnic studying in our school, so they are in bad need of both mental and intellectual support. Last year brother Imre Csuhai was the person who undertook this service to come here once a week and take care of the youths and the teachers, too ,in the case they need. His service was received a warm welcome, and there was a demand from the leaders of school to work there a part,-or full-time pastor at school. Brother Csuhai was not able to fulfil this request, because of his other services, and it was the time I have heard about this service. I came here first to examine the school in May of 2012. My first aim at this time was getting acquainted with the teachers , students and leaders of the school. Officially, I have worked as a full-time pastor at Grassalkovich School since September 2012. What kind of work do you do, what is your field of work? I teach the youths within the confines of the ’Youth Being on the Verge of Life’ program, made by Timothy Association. This course is based on Christian foundation. In these lessons they can hear about self-knowledge, self-image , treating of a conflict, AIDS , problems of choosing companion and sexuality and avoiding of using drugs. Besides these lessons, every morning I wait for a tea those pupils who want to talk a bit before the lessons and start the day with some sentences from the Bible. Home-visiting and having connection with the students’ families are also my tasks. I organised several programmes, the last one was at Advent , when I organised a three-times 15 minutes celebrations with thoughts from the Bible and I have taught a Christian hymn for the students. On Thursdays, I meet brothers from different denominations and we pray together for our teachers and students , for their being converted to Christianity. Sometimes, I substitute my teacher- colleagues when they are ill. Furthermore I try to be sensitive to the workers of the school, to help them both physically and mentally. How could you adopt yourself to the school-community? I adopted myself to the school community very easily, I was received a warm welcome and I can feel their total acceptance from the very first time. How many students do you meet during the week? Officially, I teach about 50 students. But, I often meet other students, because I am being often asked by my colleagues to talk about the material of’ Youth Being on the Verge of Life ‘in from-master lessons. What kind of attitude of the students do you find to the faith ,their studies and the family ? They hardly ever have motivation, because of their earlier bad experiences. Most of them don’t like study at all, but , at least half of them could study, in other secondary schools, if they had grown up in better circumstances, I think. There are children who have connections with charismatic congregations and they say, that they believe in God .The hard life is also seen on them, but on the other hand God’s grace is seen on them, too (they have another way of thinking). Otherwise, most of them are open minded and inquiring, on their controversial ways. Almost 90 percents of our children are form Gypsy ethnic group, so they think that family is very important, but we can recognize the estrangement from the society , too. There are a few girls, who already have a child, or they are going to have a baby just now, but they don’t want to get married, furthermore they think in a very indecent way in connection with the marriage. What kind of problems do these students deal with? They have the same problems as the other young people of their age have :love, sex, choosing the companion, but there is the drug beside these problems and the hopeless future in financial and emotional areas, too. There are pupils, who are scared to go home, because they are worried about the situation may wait them at home. In private talk they often tell me about the fact, that they can eat one time a day, or they even starve. Could you tell me an important story, that has happened since you have been there? I have seen several life-situations, but the most sorrowful has happened with a very clever girl. Her mother arranged her marriage to a boy, without asking about her daughter. She had no choice, so she moved to his family. She had to take care of her mother -in law, and she wasn’t allowed to go to school, to get a job. I have talked to her, and once she came back to school. She told about her decision: to leave the family and move to her grandmother .Unfortunately, she left pregnant and a few weeks later she moved back to her new family. I haven’t seen her since then. And this story has happened in the 21-st century. I believe that only Christ can pick up Gypsy ethnic- people from the situation they are in now. What are your aims in your work ? My first aim is to be the good smell of Christ on my workplace, to take him familiar for a lot of people. As I know, there is not a mercy based evangelical congregation in Hatvan ( that is not a public church), and my most ardent wish that God would use me to found one. Did Jesus Christ’s personality touch students from your school? There are pupils, who are already in touch with Jesus Christ, but unfortunately, there is not a fellowship near here I can warmly recommend them. I think that this is a long procedure, and we are only at the beginning of it.

Gyermeki hit

Képzeljétek, hogy Beni fiunk húsvét hétfőn arra ébredt, hogy nagyon fáj a füle. Egy óra múlva már elviselhetetlennek érezte a fül fájását. Meg kérdeztük Anikóval, hogy imádkozzunk-e érte. Erre Beni azt mondta, hogy igen. Miután imádkoztunk, megkérdeztük, hogy akar e ő is imádkozni az Úr Jézushoz? Erre a kérdésre azt mondta, hogy igen. Rá rakta a fülére a kezét és azt mondta: „Úr Jézus, te mindenkit meggyógyítottál, gyógyíts meg engem is.” Miután imádkozott elkezdtünk enni. Tíz perc múlva rákérdeztünk, hogy fáj e még a füle. Erre Beni azt mondta, hogy „nem, mert az Úr Jézus meggyógyított”. Dicsőség az Úrnak, azóta sem jött vissza a fülfájása.

Projekt nap az iskolában

Március 27-én projekt napot tartott az iskola. A diákokat négy csoportra osztottuk és különböző, húsvéttal kapcsolatos programokon vettek részt. Mint a vetésforgónál, úgy 45 percenként váltották egymást a csoportok. Az egyik programmal én készültem, a húsvétnak a lényegét (keresztyénség szemszögéből) akartam bemutatni a tanulóknak, a többi helyszíneken a népi szokásokkal ismerkedtek a diákok Pl.: locsoló versírás, ajándékkészítés stb.). Három rövid kis videót vetítettem le, és a filmek között megbeszéltük a látottakat. Értékes vagy: http://www.youtube.com/watch?v=bwvevylcTYA E, videó után elmondtam, hogy Isten nem úgy néz ránk mint a többi ember, és nem akaszt ránk matricákat, hanem úgy szeret ahogy vagyunk és értékesnek tart minket. Azt, hogy mennyire tart minket értékesnek, be is bizonyította, a következő film erről szól: Helyettes áldozat: http://www.youtube.com/watch?v=4x2iaROo2r8 Jézus Krisztus vállalta a bűneink büntetését és meghalt a kereszten, hogy ha hiszünk benne, örökké éljünk és itt a földön egy szellemi bőséget tapasztalhassunk meg. Erről szól a húsvét. Ez a húsvét lényege. Krisztus a SZABADÍTÓ: http://www.godtube.com/watch/?v=GD6PNNNX Ez a pantomim jelenet pedig azt mutatja be, hogy a bűneink elzárnak Jézus Krisztustól, de ha hittel kérjük őt, bármiből meg tud szabadítani. Ezek után volt olyan csoport, ahol még annyi időm maradt, hogy bizonyságot tegyek arról, hogy személyesen engemet, hogyan szabadított meg Jézus Krisztus és hogyan tértem meg. Olyan jó volt megtapasztalni, hogy ezek a kis filmbejátszások és az elhangzottak a fiatalok többségét megérintette. Hiszem, hogy most már valamit megértettek Jézus Krisztus megváltói munkájából, és ha valaki közülük el akarja fogadni Urának és Megváltójának Jézust, az most már megteheti.

Lelkipásztor beiktatás (2013. február 4. hétfõ)

Január 19-én került sor régi-új lelkipásztorunk, Lados István beiktatására, gyülekezetünkben való szolgálatára. A beiktatást Papp János, egyházelnök testvér végezte. Az ünnepélyen részt vett Révész Jonatán lelkipásztor testvér is, aki az átmeneti időszakban az ügyintéző lelkipásztori szolgálatot látta el gyülekezetünk felé. S mivel Lados testvér már korábban is szolgált közöttünk, emiatt egy kissé rendhagyó volt az alkalom. Az elmúlt évben még a Salgótarjáni Baptista Körzet lelkipásztoraként szolgált, de végül a körzettől elbúcsúzott. A nyár folyamán pedig gyülekezetünk úgy látta, hogy a misszió ügyének előrelendítése érdekében jobb, ha külön válva folytatjuk utunkat, mint önálló baptista gyülekezet. Mivel Lados testvért és szolgálatát szerettük korábban is, és megtapasztaltuk a Szentlélek áldásait szolgálat révén, így szerettük volna mielőbb visszahívni szolgálatra. Ez az ősz folyamán aktuálissá is vált, és Lados testvér örömmel fogadta is meghívásunkat. Így ezen a szombaton, mint a Mátraszőlősi Baptista Gyülekezet lelkipásztora került beiktatásra.(http://www.matraszolos.baptist.hu/hu/hireink/lelkipasztor-beiktatas)

Cikk Mondjál néhány információt magadról és a családodról? Lados Istvánnak hívnak, a Mátraszőlősi Baptista Gyülekezet és a Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakközépiskola Szakiskola és Felnőttek Általános Iskolájának (a Baptista Szeretetszolgálat által fenntartott hatvani iskolának) lelkipásztora vagyok. Feleségemmel, (Anikóval) 2007-óta vagyunk házasok, és két gyermekünk született Benjámin (3) és Anna (2). Jelenleg Petőfibányán egy garzonlakásban élünk. Hogyan kerültél az iskolába, hogyan kezdődött a munkád? A Grassalkovich iskola volt az első olyan intézmény, amely a szeretet szolgálathoz fordult és az egyházi fenntartáson túl, igényelte, hogy aktívan részt vegyen egy baptista lelkipásztor az iskola életében (a diákok tanításában és nevelésében). Mivel befogadó iskola, nagy számban problémás hátterű és roma diák tanul nálunk, ezért nagy szükség van lelki-szellemi segítségre. Csuhai József testvér vállalta fel azt a szolgálatot, hogy hetente egyszer eljöjjön és lelki gondozza a fiatalokat, és ha kell a tanárokat is. Az iskolában mindenki nagy örömmel vette Csuhai testvér szolgálatát és az intézmény vezetése jelezte egyházunk felé, hogy szeretne, fél, vagy teljes állásban alkalmazni egy lelkipásztort. Csuhai testvér különböző szolgálatai miatt ezt, már nem tudta vállalni és ekkor értesültem erről a szolgálati lehetőségről. 2012 májusában jöttem először megnézni az intézményt. Kezdetben a célom a kapcsolatfelvétel volt (ismerkedés a tanárokkal, diákokkal és az iskola vezetésével). Hivatalosan 2012. szeptember 1-től dolgozom, mint főállású lelkipásztor a hatvani Grassalkovich iskolában. Milyen feladatot látsz el, mi a munkaköröd? Tanítom a diákokat a Timóteus Társaság által kiadott Fiatalok az Élet Küszöbén programot használva. Ez a tananyag keresztyén alapokon nyugszik. Ezeken az órákon a diákok tanulnak, önismeretről, énképről, konfliktuskezelésről, párválasztással és szexualitással kapcsolatos kérdésekről, AIDS-ről és drog elkerüléséről. Ezen kívül, minden reggel teával várom azokat a diákokat, akik az órák megkezdése előtt, szeretnének kicsit beszélgetni és egy bibliai gondolattal elkezdeni a napot. Feladatom még a családlátogatás, hogy a diákok szüleivel tartsam a kapcsolatot. Különböző programok szervezése, például a gyakorlati helyen három alkalommal pár perces (15) adventi ünnepséget szerveztem, ahol bibliai gondolatok hangzottak el és közösen megtanultunk egy keresztyén éneket. Csütörtökönként összejövünk különböző felekezetű testvérekkel, imádkozni a diákokért, tanárokért, megtérésekért. Elő szokott fordulni, hogy helyettesítem a tanár kollegákat, ha betegek. Ezen kívül próbálok érzékeny lenni az iskola dolgozói felé, hogy lelkileg vagy fizikálisan, ha tudok, segítsek nekik. Hogyan illeszkedtél be a kollégák közösségébe? Nagyon könnyen be tudtam illeszkedni, mivel nagy szeretettel fogadtak a tanárok és kezdettől az elfogadásukat tapasztalom. Hány diákkal találkozol az órákon egy-egy hét során? Hivatalosan, a ki írt óráimon kb. 50 diákot tanítok. Ezek mellett vannak, olyan osztályok ahol elvileg nem tanítok, de megkérik az osztályfőnöküket, hogy tartsam meg a „FÉK” órámat nekik is az osztályfőnöki órán. A diákok részéről milyen hozzáállást tapasztalsz a tanuláshoz, a hithez, a családhoz? Mivel sokat megélt, sok rosszat látott és tapasztalt diákokról van szó, ezért nagyon alul motiváltak. Nem szeret tanulni a túlnyomó részük, pedig ha más körülmények között nőttek volna fel, úgy hiszem gimnáziumba is járhatna a tanulóink fele. Vannak olyan gyerekek, akiknek kapcsolatuk van karizmatikus gyülekezettekkel és azt mondják, hogy hisznek Jézusban. Ezeknek a diákok életén is látszik a nehéz sorsuk, de észre lehet venni rajtuk és gondolkodásukon Isten kegyelmét. Egyébként sokuk nyitott és érdeklődő a maguk ellentmondásos módján. Mivel a tanulók majdnem 90%-a roma, ezért fontosnak tartják a családot, de rájuk is hat a mai kor elidegenedése. Van több lány, akinek van már gyermeke, vagy éppen most várja, de házasságot nem akarnak kötni, és szabadosan, éretlenül fogják fel sokan a házasság intézményét. Milyen kérdésekkel küzdenek tanulóid? A koruknak megfelelően, szerelem, szex, párválasztás, de ezek mellett a drogok és a kilátástalanság, anyagilag és érzelmileg. Vannak olyan tanulók, akik félnek hazamenni, mert nem tudják, hogy mi várja otthon őket. Sőt, vannak, akik négyszemközt bevallják: naponta egyszer tudnak enni vagy épp éheznek. Mondanál egy számodra fontos történetet, ami azóta volt, mióta ott vagy? Sok történetet láttam, és élethelyzetet láttam, de az egyik legszomorúbb, ami egy nagyon okos roma lánnyal esett meg. Anyja megegyezett egy fiúnak a családjával, hogy feleségül adja a lányát. A lánynak nem volt választása és oda költözött a fiúhoz. Anyósát gondoznia kellett ezért nem engedték iskolába, hogy elvégezze a szakmát. Többször beszéltem vele én és a kollégáim is. Egy nap eljött, az iskolába, hogy a nagymamájához költözött és megszakította a fiúval a kapcsolatot. Erre egy pár hétre kiderült, hogy gyereket vár így vissza kellett mennie. Azóta sem láttam. Ez a történet ma a 21. századba esett meg. Hiszem, hogy a cigányságot ebből az állapotból csak Krisztus tudja kiemelni. Milyen célokat látsz munkádban? Elsődleges célom, hogy Krisztus jó illata legyek a munkahelyemen és sokan megismerjék ŐT. Mivel még úgy tudom, hogy Hatvanban nincs kegyelmi alapokon nyugvó evangéliumi gyülekezet (ami nem népegyház), vágyom arra, hogy Isten használjon fel (ha ez a terve velem), egy ilyen közösség megalapításában. Jézus Krisztus személye megérintett-e már diákokat? Vannak diákok, akik érintést már kaptak, de sajnos a környezetükben nincsen olyan közösség, amit nyugodt szívvel ajánlani tudnék. Azt gondolom, ez egy hosszú folyamat, aminek még csak az elején járunk.