„J.B.Phillips, parafrázisa eléggé elgondolkodtatott ma minket:
- Boldogok a törtetők, mert boldogulnak.
- Boldogok a kemények, mert soha sem sérülnek meg.
- Boldogok azok, akik panaszkodnak, mert minden figyelem rájuk irányul.
- Boldogok az elfásultak, mert ők sohasem aggodnak a bűn miatt.
- Boldogok a rabszolga hajcsárok, mert eredményeket érnek el.
- Boldogok a haszonlesők, mert megkapják, amit akarnak.”
Ezen a felsoroláson lehet, hogy nevetek, de sok esetben ugyan ilyen indulatok vannak bennem. Amióta keresztyén vagyok, naponta rá kell jönnöm, hogy jobb nekem, ha nem a természetemből fakadó ideig-óráig való „boldog” mondásoknak adok teret az életemben, mert ettől sem nem leszek áldott, sem nem leszek igazán Boldog. A Krisztus által ismert boldog mondásokat úgy hiszem, azok tudják megélni, akik Békességre jutottak az Istennel.
„Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre. Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket önmagával Krisztus által, és nekünk adta a békéltetés szolgálatát. Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy nem tulajdonította nekik vétkeiket, és reánk bízta a békéltetés igéjét. Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel! Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.”
Isten áldjon meg titeket. J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése